Black God

Keletkezés:
A Black God 2009 januárjában indult anime sorozata egy 2005-ös manga sorozatot dolgoz fel, ami először Japánban jelent meg. Eredetileg a koreai Dall-Young Lim és Sung-woo Park készítették el. Japánban a Young Gangan-ben jelentek meg a manga részei, amit a híres Square Enix cég adott ki.

Az alaptörténet:
Az sorozat az elején két párhuzamos szálon fut, melyek később egybe fonódnak és így egy nagyon érdekes alkotást kapunk.

Férfi főszereplőnknek, a középiskolás Keita Ibuki-nak meglehetősen magányos és nehéz élete van, mivel az édesanyját már kiskorában elvesztette és egy gyerekkori jó barátja gondoskodik róla. A történet egyik szála akkor kezd kibontakozni, amikor Ibuki megpillant egy hölgyet, aki megszólalásig hasonlít az édesanyjára. Ezt követően az egyik iskolatársa azt meséli neki, hogy találkozott a kiköpött saját másával egy koncerten. Ibuki nagyon sokat rágódik a történteken, mivel az anyja halála előtt szintén belefutottak egy ilyen hölgybe, aki megszólalásig hasonlított az édesanyjára.

A nagy dilemma közepette váratlan fordulatok következnek, amivel el is indul a történetünk második szálának a kibontakozása. Ibuki találkozik egy furcsa, éhező lánnyal, akit meghív egy tál rámenra utcai étel-készítő ismerősénél. Az étkezés közben a hasonmásokra terelődik a szó, mely beszélgetésbe bekapcsolódik a Kuro nevű idegen lány is, aki felvilágosítja Ibukiékat a helyzetről. Kiderül, hogy az általuk emlegetett hasonmásokat "Doppeliner"-eknek (Többszörös) hívják, amiknek külön megvan a saját rendszerük a világban, miszerint:

Egy ember születésekor három testbe áramlik a lelke, mely három személy kinézete teljesen meg fog egyezni. A sorsunkban lévő szerencse ez alapján fog eloszlani három részre. A egészben a rossz, hogy ha egy kisebb százalékú szerencsével rendelkező fél találkozik egy nála nagyobb százalékkal rendelkezővel, akkor a "gyengébbik" meghal (balesetben vagy betegségben). Az elhunytak szerencséjét pedig magába szívja a legerősebb egyed, akit "Root"-nak neveznek. A két kisebb gyengébbik pedig a "Sub".

A beszélgetést egy nagydarab baseball ütős férfi zavarja meg, aki alattomos módon, hátulról fejbe vágja Kuro-t. Elkezdődik egy nagy csete-paté, ahol Ibuki ráébred, hogy ez az idegen lány nem egy átlagos fiatal. Kuro emberfeletti erővel verekedett az ellenségével, hogy az végül alulmaradt. Innentől kezd egybefonódni a történet, ahol még kiderül, hogy mi is valójában Kuro és kik akarják mindenáron megölni. Szó lesz egy "Mester Root" projectről is, ami rengeteg emberéletet követel. És végezetül, de nem utolsó sorban Ibuki és Kuro között olyan "alku" kötődik, mely örökre megváltoztatja mindkettejük életét.

"Egy olyan sorshoz lettem hozzákötve, ami elől ha akartam se tudtam volna elfutni."

Megjelenítés és hangzás:
Grafikája néhol kissé elnagyolt, de alapvetően nagyon szép egy 2009-es animéhez. "Sympathizer" című openingje egy pörgős, szép női énekkel ellátott szám, amiben Minami Kuribayashi hangját hallhatjuk, aki többek között még a Chrono Crusade nyitódalát is énekelte. "Irodori no Nai Sekai" című lassú, szép záródalát pedig Yousei Teikoku énekli.

Egyéni vélemény:
Az animében a legjobban talán az tetszik, hogy a szupererő megjelenítését Kuronál a shounen-fightban láthatjuk, ugyanakkor más karakterek ereje meg nem fizikai erőn alapszik, hanem képességeken. Úgy gondolom, hogy nagyon jól elférnek egymás mellett az emberfeletti erő és a shounen-fight harcok. A grafikája nekem személy szerint tetszik, de a kisebb elnagyoltságok miatt azt mondom, hogy lehetne jobb is. Külön figyelemreméltó, hogy nagyon nagy szerepet játszanak az anime elején a drámai és tragikus események, jelenetek, fordulatok. Engem a szomorú hatás már az elején magával ragadott, aztán meg hirtelen átváltottam szájtátott akció jelenetet-nézővé.^^ Végezetül pedig nagyon örülök, hogy a főszereplőnek, Ibuki-nak a gondolataival is bővebben megismerkedhetünk.

Ajánlás:
A verekedő, szupererős és csűrt-csavart történetű anime kedvelőknek mindenféleképpen ajánlom. Ezzel ellentétben azok, akik a sok szomorú, olykor-olykor durva jeleneteket és a vér látványát nem kedvelik, azoknak nem igazán ajánlom, mert az eleje szinte tele van ilyenekkel. Összességében szerintem ez egy nagyon érdekes 2009-es, inkább felnőtteknek szóló darab, amit kár lenne kihagyni!

Videó itt!